Tegnapi nap történ...este 8 körül gyerekek kártyázak apával,én ültem a fotelban és Kristof ott állt a lábam között,és egyszer csak kinyújtotta előrre a két kiskezét és megindult Vikim felé,kb másfél lépésnyi lehetett,de isteni érzés volt:) Még a könnyem is kicsordult.És a legszebb az volt,hogy ezt minden láthattuk.Persze ez még nemazt jelenti,hogy megy is de szupppi volt.Olyan hihetetlen érzés megélni a gyerekeink minden pillanatát!Hát igen Ő értük érdemes élni:):):)!...
4 megjegyzés:
Vicám Gratulálok Kristófhoz, nagyon ügyi
Hamarosan szaladni fog!
De kis ügyi! puszi neki
puszi a lábacskára ami megtete élete elsö bizonytalan lépését
Megjegyzés küldése